Tekerés a Tekeres patak partján,

avagy két keréken az Európai Unióba.

Zempléni körtúra 2004. 04. 30. – 05. 02.

Fotó album

Címek, elérhetőségek

Itiner

 

Kirándulásunk leírása hazánk egyik leglátványosabb tájára kalauzolja el az olvasót. Vadregényes hegyek, zöldellő völgyek, lankás szőlőkkel beültetett dombok, történelmi városok, várak, várromok, régi kastélyok, ipartörténeti helyek közé.

Utunk egy része a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén vezetett, ami külön engedélyek megszerzését tette szükségessé.

Az utazás szervezésénél felmerült a szokásos dilemma. Miként érhető el leggyorsabban, legkönnyebben és a legolcsóbban az indulási hely. A MÁV menetrendet és a rendelkezésünkre álló időt figyelembe véve most nem a vasút mellett döntöttünk, hanem inkább gépkocsival utaztunk Tokajba. Ebből adódóan felmerült a következő kérdés: hol tudjuk biztonságban hagyni a gépkocsinkat, hogy még akkor is meglegyen amikor visszaérkeztünk? A választ a tokaji tourinform segítségével egy e-mail levélváltás adta meg. Az iroda ajánlotta az akkor már nyitva tartó Lux panzió nevét, címét és telefonszámát,. nekik volt őrzött parkolójuk. A szállásokat szintén a Net-en talált szállásjegyzékből választottuk ki. Igyekeztünk úgy szállást foglalni, hogy a bejárni kívánt útvonal lehetőleg egyenletesen legyen elosztva a három napra.

Közel 250 km autózás, 3 órai utazás után, délelőtt 11 órakor túránkat a boráról nevezetes Tokaj városában kezdtük és végcélunk is e nevezetes város volt.

Rómában tokaji bort csorgattak a pápa miséző kelyhébe, a lengyel királyok mindig a tokajival ünnepeltek, az orosz cárok a tokaji borvidék termésével vendégelték meg a külföldi követeket. A tokaji aszú - Vinum regum, rex vinorum, azaz a borok királya, a királyok bora.
Petőfi így ír Tokajról: "Ott áll magas fejével, kék köpeny
egben, komoly méltósággal… hadsereg előtt a vezír"
Krúdy ekképpen dicséri: "Még a Tisza is egy hűséges rabszolga alázatosságával csókolja meg lábát"
A Himnuszban Kölcsey magasztalja: "Értünk Kunság mezein ért kalászt lengettél Tokaj szőlővesszein nektárt c
sepegtettél…"
A történelmi borvidék fővárosát a Hegyalja és a város emlékeit gyüjtő Tokaji Múzeumban ismerhetjük meg. A világ mintegy 500 szőlőfajtájából, Tokaj - Hegyalján 130 fajta honos. Az ültetvények 70 százaléka furmint, 28 százaléka hárslevelű 1-2 s
zázalék pedig sárga muskotály.

A panzió parkolójában hagytuk a gépkocsit, ahol ráadásul még pénzt sem fogadtak el a parkolásért. Az út egy rövid szakaszon kerékpárút, majd a kissé forgalmasabb 38-as úton vezetett a 6 kilométerre lévő Bodrogkeresztúr felé. Miközben hajtottuk a pedálokat több helyen is láttuk az előkészületeket az EU ünnepségekre. Bodrogkeresztúr főutcáján egy tábla keltette fel figyelmünket: "Magyar Motorok Múzeuma".

Úgy gondoltuk, hogy a nagyobb kétkerekű testvér múzeumát érdemes szemügyre venni közelebbről is. Mint kiderült, egy házaspár áldozatos gyűjtőszenvedélyének eredménye a kiállítás, ahol az 1945 után készített magyar motorkerékpárokat állították ki (Dongó, Berva, Tünde, Panni, Csepel, Danuvia, Pannónia). A belépés ingyenes, illetve a látogató annyit ad belépőre amennyit akar. Ezekből az adományokból tartják fenn a múzeumot és szerzik be az újabb lerobbant állapotú motorokat, hogy felújítva kiállítsák őket. Bodrogkeresztúrt elhagyva felkapaszkodtunk a dombtetőre és a Bodrog néhány kanyarulatát fentről szemlélve Szegilong néhány száz méter hosszú kerékpárútján és Olaszliszka, Vámosújfalu, Bodrogolaszi szegényesnek tűnő házai között vezetett az utunk.

Olaszliszka és Bodrogolaszi a tatárjárás után IV. Béla által idetelepített olasz szőlőművelőkről kapta a nevét. Említést érdemel a XIV. századi gótikus, majd a XVIII. században barokkosított olaszliszkai templom.

Bodrogolaszinál a vasutat keresztezve hullámosabb terepre érkeztünk, ami eltartott egészen Sárospatakig. A városban a Rákóczi úton haladva a Várkertnél jobbra fordultunk és a kerten keresztül értünk be a várba. A várkastély bejáratánál áll II. Rákóczi Ferenc szobra mintegy üdvözölve és látogatásra késztetve a vándort, hogy megismerkedjen a pataki várral, ami a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik.

1616-ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett a kastély a Rákóczi családé. Emeletet építettek a várkastély keleti és déli szárnyrészére, s 1647-ben elkészült a Lorántffy loggia, az udvar legértékesebb dísze is. A várkastély a külső és a belső várból áll. Legrégebbi része a Vörös torony a 15. század végéről. Ezen ódon falak között szőtték a Wesselényi összeesküvés terveit, I. Rákóczi Ferenc vezetésével. A várkastély lakója volt II. Rákóczi Ferenc, és itt tartották 1708-ban a szabadságharc utolsó országgyűlését is.

 

A belső várkastély felfedezése után a várat balról megkerülve, a külső várfalak között egy kis pihenőt tartottunk, ami alkalmat adott néhány fénykép elkészítésére a külső várfal maradványokról is. A következő látnivaló, amit felkerestünk a sok átalakítást megért Vártemplom volt.

A sok átalakítást megért templom a 15. századi építésekor az északi mellékhajóba foglalták egy korábbi templom falait. A reformátusok lebontották a szentélyt, a hajót meghosszabbították és karzatot alakítottak ki. 1787-ben új tornyot kapott, a barokk jegyében cserélték ki a gótikus boltozatokat és a berendezést. A templom a Dobó és a Rákóczi család temetkező helye. A templom előtti teret Árpád házi Szent Erzsébet szobra díszíti.

A vártemplomtól visszakerekeztünk a Rákóczi útra, és azon folytattuk utunkat, a Református Kollégium előtt elkerekezve Zemplén vármegye régi székhelye, Sátoraljaújhely felé. A vasúti síneket keresztezve még 13 kilométer volt hátra a forgalmas 37-es főúton, amíg megérkeztünk a régi vármegye székhelyére. A város határától, a benzinkúttól ismét kerékpárúton tudtunk haladni egészen a város központjáig, a Kossuth térig. A város számtalan látnivalót tartogat az idelátogató számára.

 

A város a Hegyalja legnagyobb települése. 1361-ben emelték városi rangra. 1756-1950 között Zemplén vármegye székhelye. A városháza épületében az akkori vármegyeházán kezdte Kossuth Lajos a pályáját, s annak erkélyéről mondta el első szónoklatát.
A csodarabbi Teitebaum Mózes sírja, (a régi zsidótemetőben, a Kossuth u. végén ) zarándokhely. A hagyomány szerint a rabbi meggyógyí
totta a gyermek Kossuthot és nagy jövőt jósolt neki. "Te leszel a néped zászlóhordója". A Magashegyet a téli sportokat kedvelők autóúton is elérhetik, a kilátóból gyönyörű látvány tárul a nézelődő elé. A Széphalom nevű helység még a városhoz tartozik, itt élt, a mai Kazinczy Emlékcsarnok helyén álló házban, a magyar felvilágosodás nagy alakja, Kazinczy Ferenc.

A városközpontból a főúton folytatva az utat jutottunk el Széphalom érintésével Mikóházára. A forgalom jelentősen csökkent miután elhagytuk a határátkelőkre vezető útszakaszt. A terep is egyre hullámosabbá vált és egyre lassabban tekertük a pedálokat, de az is lehet, hogy már mi voltunk egyre fáradtabbak. Mikor a kilométer óránk már a 67-es számot mutatta megérkeztünk Pálházára, a Kis Kocsis vendégházba. Szállásadóink már vártak bennünket, mert útközben telefonon jeleztük az érkezésünk várható idejét. Szállásunk egy régi parasztházban volt, belülről szépen felújítva. Két hatalmas szoba, két nagyon kultúrált fürdőszoba és egy teljesen felszerelt konyha és étkező állt rendelkezésünkre. Választhattunk, hogy melyik szobát vesszük igénybe. A házban gázfűtés is volt, ami igencsak elkelt este, mert a levegő addigra lehűlt. Ezen a szálláshelyen akár 8-10 ember is elfér.

Pálházáról indul az ország legrégibb 1888-ban alapított erdei vasútja a Kemence patak völgyében a Rostallói turistaházhoz. Az első 7 km hosszúságú vonalszakaszt az akkori tulajdonos gróf Károlyi építtette a Pálházán lévő fűrészmalomtól a kőkapui vadászkastélyig. A vasút fő feladata a kitermelt faanyag fűrészmalomba szállítása volt. A pálya a Kőkaputól folyamatosan lejt, így az üres kocsikat lóval vontatták fel. Lefelé a rakomány önsúlya volt a hajtóerő, csupán fékezni kellett a kocsikat. Az első gőzmozdonyt 1902-ben alkalmazták. Több erdőtűz után 1906-ban visszatértek a lóvontatásra. 1924-ben fellendült a forgalom a Sátoraljaújhely - Füzérkomlós vonal megépülésével. A kisvasút az 1970-es évekig közel 100 km hosszan közlekedett. Füzérkomlóstól Sárospatakig, onnan a Tisza partjáig járt. 1980-ban leállították a vasutat, de szerencsére a síneket nem bontották fel, így 1989-ben nagy társadalmi összefogással újjáépült a 7 km-es szakasz. 1990-ben és 1996-ban tovább épült a vasút és ma már a rostallói turistaházig illetve Pálháza központjáig jár a kisvasút.

Másnap reggelre korai indulást terveztünk. Egy kicsit módosítottunk az eredeti terveinken. Az előző napi tapasztalatok birtokában úgy döntöttünk, hogy inkább teszünk egy kis kitérőt és megnézzük a Füzéri várat, kihagyjuk a Hollóházától Telkibánya érintésével Pálházára visszavezető szakaszt. Így kimaradt Kéked, Abaújvár, Telkibánya és Szép Ilonka sírja, de ez a szakasz már nem fért volna bele az aznapi látnivalók közé.

Reggel 8 órakor - már mint újdonsült uniós állampolgárok - a nyeregben ért bennünket a templom harangzúgása és a jó minőségű úton, Füzér felé vettük az irányt. Az időjárás kegyes volt hozzánk, kellemes bizsergető, kora reggeli meleg volt. Füzér felé kerekezve már messziről láttuk a vulkánkúp tetejére épített várat, és láthattuk, hogy hová kell felkapaszkodnunk. A Hollóháza felé tartó elágazásnál megkezdtük a 4 kilométer hosszú kapaszkodásunkat a várhoz, egészen a vár alatti parkolóig. A falutól néha már toltuk a kerékpárokat. A kerékpárokat a parkolóban hagyva csak gyalog lehet felmenni a várba. A turista úton egy köves ösvényen, néha csak egy rozoga korlát védelmében. A látvány azonban kárpótlást nyújtot a 15-20 perces kemény kapaszkodásért, miközben fürkész tekintetünket körbejártattuk a szemünk előtt elterülő panorámán. A várba a belépő 300Ft-ba kerül.

Füzér az egyik legkorábban épült várunk, pontos ideje valószínűleg a XII. század második felére tehető. A kompolt nembeli "vak" Andronicustól vásárolta II. Endre király. Később V. István építette tovább. 1430-ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter koronaőr ide rejtette a koronát 1526-27-ben. A szabadságharc bukása után Lipót császár kezére jutott, kinek csapatai lerombolták. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc bukása után a Károlyiakhoz került, akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták.

A parkolótól 4 kilométer, hűsítő szellővel fűszerezett gurulás után visszaértünk az elágazáshoz, hogy jobbra kanyarodva egy meredek emelkedővel tarkított kanyargós 1 km után megérkezzünk Füzérkomlósra. Innen enyhe emelkedőn, a Nyíri patak völgyében hajtva a pedálokat négy kilométer után megérkeztünk a Hollóházi Porcelán Múzeum bejáratához.

A falu Magyarország legészakibb települése, hírnevét a porcelángyárának köszönheti. A mai gyár helyén 1777-től üveghuta, majd a gróf Károlyi alapította majolikagyár működött. A múzeum teljes áttekintést nyújt a kezdetektől a napjainkig tartó fejlődéséről, szebbnél szebb kiállított porcelánokkal szemléltetve a gyár történetét. Külön kiállítási részt kaptak Szász Endre grafikus és festőművész munkái.

A gyönyörű porcelánoktól elválva visszafelé folytattuk utunkat, most már gurulva ismét elértük Füzérkomlóst, hogy egy jobb kanyarral a régen a füzéri várhoz tartozó Nyíri felé vegyük az irányt. Változatos terepen, hol enyhe emelkedőn, hol enyhe lejtőn hagytuk magunk mögött a megtett kilométereket, mígnem Bózsva előtti hosszú egyenesben felbukkantak azok a hegycsúcsok, melyeken át akartunk kelni. Még Pálháza előtt a kisvasút sineit látva jobbra kell kanyarodni a Kőkapu felé. A Kőkapura vezető út eleje a közeli bánya miatt szürkésfehér perlit színű. A kisvasutat többször kereszteztük sorompó nélküli átjárókban, mígnem a negyedik keresztezés után a balról beágazó aszfaltozott utat egy lezárt sorompó állta el. Nekünk erre kellett fordulnunk, hogy a "Z" turistajelzést kövessük egy darabon.

A sorompót megkerülve a Zempléni Tájvédelmi Körzet területére értünk. Itt csak előzetes engedéllyel lehet kerékpározni, még a forgalomtól elzárt úton is. Még indulás előtt sikerült beszereznünk az engedélyt. (lásd később a címek, elérhetőségek résznél) Az erdőben a fák sűrű lombkoronája alatt vezetet az út. A sűrű lombkorona alól néha kivillanó égen gyülekezni kezdtek a sötét viharfelhők. Mire majdnem felértünk a hegycsúcsra már annyira esett, hogy elő kellett venni az esőkabátokat is. Hol tekerve, hol a kerékpárokat tolva 5 kilométer erdei kerékpározás után felértünk a legmagasabb pontra, a Gerendás rétre. Innen már gurulás következett és közben vége lett a nyári zivatarnak is. Mire elértük az utat a másik irányból is lezáró sorompót a menetszél teljesen megszárította a megázott felszerelésünket és ruháinkat. Hamarosan Háromhuta házai mellett kerékpároztunk. A község a Zemplén közepén helyezkedik el és három önálló településrészből, úgymint Óhuta, Középhuta, és Újhuta áll. Középhuta után az útkereszteződésben jobbra fordultunk Regéc irányába.

Megkezdtük a mintegy 6 kilométer hosszú folyamatos kapaszkodást a Huta völgyi patak mellett. A csúcsra érve a kiteljesedett panorámában ott magasodott a 693 méter magasan álló Regéci vár fenséges romja. A várhoz csak turistaúton lehet eljutni, így ennek meglátogatását kihagytuk a programból.

A hegy tetején a tatárjárás után építették az erődítményt. Legjelentősebb birtokosa a Rákóczi család volt. Itt töltötte gyermekévei egy részét a későbbi fejedelem, Zrínyi Ilona és Thököly Imre oldalán. Thököly halála után a császári seregek elfoglalták és lerombolták Regécet.

Regéc után még egy kisebb dombra kellett felkapaszkodnunk, hogy aztán egy robogó szakasz következzen egészen Fonyig. A falu után már a Hernád völgyében kerekezve, enyhe emelkedőn haladtunk Korlát községen keresztül, mindaddig míg egy piros jelzést mutató fénysorompó meg nem állított bennünket. A szabad jelzés után, a síneken átkelve, az útkereszteződésben balra kell kanyarodnia annak, aki Boldogkőváraljára akar eljutni. Aki szeretné megnézni a Vizsolyi Bibliát, annak jobbra kell fordulnia. Az egyenes úton balkéz felől már látszik Boldogkő vára. Két kilométer után ismét kereszteztük a vasutat és az azt követő kereszteződésben balra fordulva hamarosan Boldogkőváralja közepén találtuk magunkat. Szállásunk a Tekerjes fogadóval szemben lévő régi csendbiztos házából kialakított, falusi vendéglátásra berendezkedett házban volt. Este hatot mutatott az óra. Itt lehetőségünk adódott a szállással együtt előzetesen vacsorát és reggelit is rendelni. Két hatalmas szoba áll a vendégek rendelkezésére, így egy nagyobb társaság is meg tud itt szállni. Mindkét szálláshelyünkön elfogadnak üdülési csekket is.

Boldogkő várát elsőként 1282-ben említik írásos emlékek. A Felvidéket védte a török időkben. Itt dolgozott a híres reformátor Dévai Bíró Mátyás és Balassi is koptatta köveit. Az eddig látott várakhoz hasonlóan ez is a császáriak dühének esett áldozatul, a bécsii udvar ennek a várnak falait is leromboltatta 1702-ben.

Vacsora után, a háziak invitálására, némi ízelítőt kaptunk a ház kertjéből nyíló, homokkőbe vájt borospincében, a környék boraiból.

A következő reggelen nyolc órakor, már ismét a nyeregbe szálltunk. A falu végében átkeltünk a Tekeres patak kis hídján, hogy Abaújalpár szélső házait éppen csak érintve egyenesen folytassuk utunkat. A hetedik kilométer megtétele után a következő útelágazásnál balra fordultunk a tábla által is jelzett Erdőbénye felé.

Ismét megkezdtük a felfelé kapaszkodást az Aranyos völgy árnyas útján. Ezen a 13 kilométer hosszú szakaszon az út a feléig emelkedik, hogy aztán kárpótlásul, mint a szélvész, berobogjunk Erdőbényébe. A falu közepén kettéágazik az út. Az egyik Tolcsvára, a másik Szegilongra vezet. Mi az utóbbi felé vettük az irányt és rövidesen a 37-es főutat keresztezve az egyszer már érintett Szegilong kerékpárútján haladtunk. Bodrogkeresztúrnál eltértünk az első napi útvonaltól, és a Nagy kopaszt mintegy körbekerekezve Tarcal felé vettük az irányt.

Tarcal honfoglalás kori szőlőtermelő település. Nevét Turzulról kapta, aki Árpád fejedelem vezére volt. A falu egyik házában 1096-ban Könyves Kálmán itt tartott országgyűlést, ahol törvényt hoztak a boszorkányüldözés megszüntetéséről.

Időközben feltámadt, a kerékpárosok ősi ellensége, a szél. Mint tudjuk, a szél mindig szemből fúj, akármerre kanyarodik az út. Most sem volt ez másként. Tarcalra, emelkedőkkel tűzdelt úton jutottunk el, hogy aztán a sík terepen a széllel küszködve jussunk el ismét Tokajba.

A város határától kerékpárút vezet egészen a központig. Útközben számtalan borozó kínálja portékáját, a Hegyalja levét, a finom Tokaji borokat. Még egy rövid városnézést iktattunk a programba, mielőtt végleg búcsút vettünk a Hegyaljától és a Zempléni hegyvidéktől. Délután egy óra volt mikor elindultunk hazafelé, az autó tetején a kerékpárokkal.

 

 

Tokaj - Pálháza
1. Nap

Táv.

Össz. Táv.

Tokaj - Bodrogkeresztúr

6

6

Bodrogkeresztúr - Szegilong

10

16

Szegilong - Olaszliszka

3

19

Olaszliszka - Vámosújfalu

3

22

Vámosújfalu - Bodrogolaszi

6

28

Bodrogolaszi - Sárospatak

5

33

Sárospatak - Sátoraljaújhely

13

46

Sátoraljaújhely - Széphalom

6

52

Széphalom - Mikóháza

2

54

Mikóháza - Pálháza

6

60

Pálháza - Boldogkőváralja
2. Nap

Táv.

Össz. Táv.

Pálháza - Filkeháza

3

3

Filkeháza - Füzér

6

9

Füzér - Füzérkomlós

5

14

Füzérkomlós - Hollóháza

5

19

Hollóháza - Füzérkomlós

5

24

Füzérkomlós - Nyíri

2

26

Nyíri - Bózsva

4

30

Bózsva - Kishuta

5

35

Kishuta - Újhuta

13

48

Újhuta - Középhuta

4

52

Középhuta - Regéc

7

59

Regéc - Fóny

6

65

Fóny - Korlát

4

69

Korlát - Boldogkőváralja

7

76

Boldogkőváralja - Tokaj
3. Nap

Táv.

Össz. Táv.

Boldogkőváralja - Boldogkőújfalu

3

3

Boldogkőújfalu - Aranyos puszta

4

7

Aranyospuszta - Erdőbénye

14

21

Erdőbénye - Szegilong

6

27

Szegilong - Bodrogkeresztúr

10

37

Bodrogkeresztúr - Tarcal

4

41

Tarcal - Tokaj

10

51

Címek, elérhetőségek

Bodrogkeresztúr

Magyar Motorok Múzeuma
Bodrogkeresztúr
Kossuth L. u. 96

Telefon: 06-47-396-546

Pálháza

Kis - Kocsis Vendégház
Kocsisné Petik Anna
3994. Pálháza Dózsa Gy. U. 62

Tel: 06-47-370-436
Mobil: 06-20-471-8152
http://www.zemplen.net/kiskocsis/index.htm

Pálháza

Zempléni Tájvédelmi Körzet
Bakk Imre
3994 Pálháza Erdészet

Telefon/Fax: 06-47-370-516
Mobil: 06-30-627-8282

Pálháza

Kisvasút
ÁEV 3994. Pálháza
Vasútüzem

Telefon: 06-47-370-002

http://www.kisvasut.hu

Kőkapu

Vadászkastély
3994. Pálháza - Kőkapu

Telefon/Fax: 06-47-370-032

Füzér

Füzér Község Önkormányzata
3996. Füzér Rákóczi u. 2.

Telefon: 06-47-340-345 Fax:06-47-340-027
E-mail:
fuzer@enternet.hu
http://www.fuzer.hu

Boldogkőváralja

Csendbiztos Vendégház
Csorján Sándorné
3885. Boldogkőváralja Petőfi u. 1

Mobil: 06-70-372-2952
http://www.csendbiztos.hu

Hollóháza

Porcelánmúzeum
3999. Hollóháza Károlyi út. 11
Nyitva: ápr. - nov. 9.30-16.30

Telefon: 06-47-505-400/155m
Mobil: 06-30-637-4071 Fax: 06-47-637-4070
E-mail:
holloha@mail.matav.hu