Teker(g)és a Bükk fennsíkon

2005. május 14 - 15.

Fotó album

Itiner

Elérhetőségek

 

Az ismert filmcímet: "Ha kedd, akkor, Belgium" kicsit átalakítva, ha Pünkösd, akkor, kerékpártúra mottót használhatnám, hiszen már lassan megszokottá vált, hogy a pünkösdi ünnepeken barátok, kollégák, ismerősök elmegyünk egy többnapos kerékpártúrára. Ebben az évben a kíváncsiságunk és jó sorsunk a Bükk fennsíkra és annak környékére vezetett el bennünket.

A Bükk hazánk -domborzati szempontból- egyik leglátványosabb vidéke. Gyönyörű erdőkben, "égbetörő" csúcsok, hosszú lejtők és emelkedők, fehér mészkősziklákkal övezett utakon tekertük a pedálokat a Bükki Nemzeti Park területén. A fák törzsére és egyéb tereptárgyakra festett különböző színű kerékpárjelek szegélyezik az útvonalat, összekötve a hegység legszebb pontjait.

Kerékpártúránk Budapestről indult, ahonnan 2 személyautóval és egy, a kerékpárok java részét szállító mikróbusszal indultunk kora reggel Bánkútra, és tíz mindenre elszánt kerékpártúrázóval. Elképzelésünk szerint legkésőbb 10 órára megérkezünk Bánkútra és csillagtúra szerűen bejárjuk a fennsík egy részét a két nap alatt, a legszebb, leglátványosabb pontokat érintve. Ilyennek gondoltuk az Olasz kaput, a szigorú természetvédelmi védelem alatt álló Nagy-mezőt, a Kalapati pihenőnél található Millenniumi kilátót, Szilvásváradot, a Fátyolvízesést, az Újmassai Őskohót, Lillafüredet, és a lillafüredi barlangok egyikét.

Miskolcon rövid pihenőt tartottunk míg megérkezett a 11. túratársunk is és a csapat most már teljes létszámban 11 óra körül -némi keresgélés után- megérkezett Bánkútra. Nem gondoltuk, hogy a táblával is jelzett balról induló földút vezet a turistaházhoz, ezért elsőre továbbmentünk és csak a telefonon való konzultáció után mertünk ráhajtani az útra.

Bánkúti turistaház

A turistaház kívülről nagyon rendezett képet mutat, de belülről nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Olyan érzése támad az embernek, hogy a legfontosabb, hogy minél többen elférjenek benne, mindegy, hogy milyen körülmények között. Mindegy, egy éjszakát el tudtunk aludni benne, de legközelebb nem valószínű, hogy ott fogunk megszállni. A választás azért esett erre a helyre mert a bejárni kívánt útvonalak középpontjában fekszik és azt gondoltam, hogy ez a legjobb megoldás. A gondolat jó volt csak nem számoltam a körülményekkel.

Első nap a Bánkút - Ómassa - Újmassa - Lillafüred - Nagy mező - Bánkút útvonalat akartuk bejárni. Az időjárás előrejelzés viszont arra késztetett bennünket, hogy terveinket megváltoztatva a második napra tervezett Bánkút - Nagymező - Olasz kapu - Szilvásvárad - Mályinka - Bánkút útvonalat járjuk be.

A változtatás mellett szólt, hogy ez a látványosabb útvonal, míg a másik túraútvonalat eső esetén, akár autóval is bejárhatjuk és nem kényszerít tétlenségre bennünket az időjárás. Utólag megállapítható, hogy helyesen döntöttünk, mert másnap ronda esős nap volt.

Nagy-mező

Delet mutatott az óra mikor elindultunk az előttünk álló közel 60 km megtételére. A turistaháztól visszakapaszkodtunk az aszfaltozott, amúgy elég rossz minőségű útra, hogy balra fordulva még egy kilométert menjünk felfelé. Mígnem elértük a bánkúti Fehér Sas Panziót. Innen a fákra festett sárga kerékpár jelet követve gurultunk a 4 kilométerre található Nagy-mezőre. Ez a nevéhez híven valóban egy nagy mező, innen ágazik el számtalan kijelölt kerékpár és turista út. Szigorúan védett természetvédelmi terület, ahol tüzet rakni tilos, virágot szedni és sátrazni sem szabad. Vízszintben gurulva, néha kisebb emelkedőkkel tarkítva jutottunk el újabb 6 kilométer után az Olasz kapuhoz.

Nevét azokról az olasz hadifoglyokról kapta akiknek Őrgróf Pallavichini Alfonz a bírtok tulajdonosa megígérte, hogy amennyiben áttörik ezt a sziklaszorost szabadon engedi őket. Vállalkozásuk sikerrel járt, amit egy emléktábla is megörökít a sziklán.

A szoros sorompóját elhagyva lefelé vezet az út egészen Szilvásváradig. Az út minősége is javul, néhol kőből készült útkorlátok szegélyezik az utat, visszaidézve a '60-as évek hangulatát. Rövidesen elhagytuk a hegytetőre épült XIII. századi eredetű várat, Gerennavárt.

Az indulástól számított második óra után 18 kilométert kerekezve megérkeztünk a Kalapati pihenőnél található vörös fenyőből épült, 30 méter magas Millenniumi kilátóhoz.

A belépő 400 Ft, a kilátó tetejéről fürkész tekintetünk elé pazar látvány tárult. A messzi Tátra csúcsai is felsejlettek a horizont peremén. Lábunk előtt terült el Szilvásvárad, a Szalajka völgye és a térképről könnyen beazonosíthatóak a környező települések. A kilátónál tett kitérő után még 3 kilométer gurulás következett amikor is megérkeztünk egy kereszteződéshez. Balra kanyarodva a Szalajka völgybe, a zöld jelzésű kerékpárúton lehet kerékpározni, jobbra fordulva Szilvásváradra visz az út. Természetesen mi sem hagytuk ki a Szalajka völgyben található Fátyolvízesés való gyönyörködést, a Szabadtéri Erdei Múzeumot és a Pisztrángos tavakat.

 

Szilvásvárad nagyon régi település, amit bizonyít az Istállóskői barlangban fellelt 35-40000 éves régészeti leletek. A vaskorszakban megjelenő szkita törzsek és az avarok leigázzák az itt élő szláv népeket. A honfoglalás után az Ug nemzetséhezg tartozó népek népesítik be a területet. A XII. században a Borsok birtoka a terület, majd Károly Róbert a Széchyeknek juttatja. Neve már szerepel a nyilvántartásokban mint Wárad. A név a földváraktól származik. A település I. lajos kezébe kerül és lakói királyi várnépek lettek. A falu neve is megváltozik Zylvaswarad lett. Újabb tulajdonos csere után a kor szokásainak megfelelően a népet is megtérítették a református vallásra. (akié a birtok, azé a vallás)

1666 után több száz éven keresztül a Keglevich család birtokolja a területet. A XX. század elején a cseh lovag Wessely kezébe kerül a birtok. Bélapátfalván cementgyárat, Szilváson iparvasutat és mészüzemet létesített. 1948-as államosítások után a manufaktúrák megszűntek. Említést érdemel, hogy a Lipicai ménest 1952-ben telepítették a közeli Csipkéskútra. A turizmus fellendítését segíti a kirándulóvonatként üzemelő kisvasút, a megépült Erdei Múzeum, a Lovas-stadion és a Lovarda. Kiemelkedően szép természeti jelenség a forrásmészkő gátakból kialakult Fátyol-vízesés a Szalajka völgyben.

Szilvásváradot elhagyva Nagyvisnyó felé vettük az irányt, a Szilvás patak völgyében, immár a közúton, néhány kisebb emelkedőt leszámítva, sík terepen, egészen Dédestapolcsányig. Útközben egyik kislány útitársunk kisebb balesetet szenvedett. Véletlenül belecsúszott az árokba, amitől aztán végérvényesen elment a kedve az aznapi kerékpározástól. Szüleivel eltolták a kerékpárokat a következő faluig, de onnan csak késő este tudtak visszajönni Bánkútra, mikor mi már megmásztuk a hegyet és vissza tudtunk autóval menni értük.

Dédestapolcsánynál, a busz végállomásnál jobbra kell fordulni Mályinka felé. Megkezdődik a 13 kilométer hosszú kapaszkodás felfelé. Mályinkánál bevezetésnek egy 12 %-os emelkedő, ami csak néha szelídült lankásabbra. Folytonosan emelkedő szerpentinen a fák alatt lassan besötétedett. Az erősebbek megpróbáltak kerékpározni, a gyengébbek tolták a bringát. Este 8 óra volt mikor elértük a farkas-nyaki útelágazást, innen még 3 kilométer volt csak Bánkút, most már szelídebb emelkedőn. Közel 30 perc volt az első és utolsó befutó között. A sötétben még egy feladat várt ránk, visszamenni autóval a balesetesekért és elhozni őket a turistaházhoz.

Másnap reggel esőre és ködre ébredünk. Beigazolódott a meteorológiai előrejelzés. A "B" terv került előtérbe. Autóval bejárjuk a környék nevezetesebb látnivalóit, az újmassai Őskohót, a Hámori tavat, az Anna barlangot, a Kohászati Múzeumot és hazafelé a Diósgyőri várat.

A kerékpárok a turistaházban maradtak, mi pedig autóval elindultunk Újmassára megnézni az Őskohót. Fazzola Henrik fia, Frigyes alapította második kohó ma már műemlék. Mellette található a Massa Múzeum, ahová a belépés ingyenes. A múzeumban nagyszerű tárlatvezetést kaptunk a hámorok történetéből és a környékre települt vaskészítők múltjáról. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen érdekesen is be lehet mutatni az ipari műemlékeket.

Következő állomásunk a lillafüredi Anna barlang volt. Előtte azonban néhány mondat a festői üdülőhelyről, Lillafüredről.

Lillafüred a Szinva patak völgyében a meredek hegyoldalakkal körülvet Hámori tó mellett terül el. A tó az 1810-es években jött létre, mikor Fazola Henrik megépíttette a Garadna és Szinva patak találkozásánál a völgyzáró gátat, hogy a megfelelő vízierőt alkalmazhassa a vasverők működtetéséhez. Lillafüred névadója gróf Bethlen András volt, aki egy vadászat során ismerte meg a csodálatos szépségű helyet és a feleségéről nevezte el. Az üdülőteleppé válás az 1920-as években indult meg és ekkor határozták el a Palotaszálló építését, ami 1930-ra elkészült reneszánsz stílusban.

A sok szép természeti érték közül, megtekintésre az Anna barlangot választottuk ki. A belépő 600 Ft, és meghatározott időkben induló idegenvezető kalauzolásával lehet megtekinteni.

A barlang a látványosságát annak köszönheti, hogy az édesvízi mészkőben kialakult barlangban a mész anyag növényi részekre csapódott ki és megőrizte a több ezer éves fűszálak, levelek lenyomatát.

A barlangtúra előzeteseként, míg várakoztunk a bemenetelre, megcsodálhattuk az ország legmagasabb vízesését, amely a barlang bejárata előtt zuhog a mélybe. A bátrabbak bementek a vízesés alá, és onnan nézték a tajtékzó habokat. Míg a Szinva patak partján sétáltunk egy tábla hívta fel a figyelmünket a Kohászati Múzeumra. Ahová a belépés díjtalan.

A múzeum méltó emléket állít a gyáralapító Fazola Henriknek. A következő részben a fémkinyerés történetéről szereztünk ismereteket a makettek segítségével, az ókortól kezdődően. A kiállítás következő része foglalkozik az acélgyártás történetével és az acélművek legújabb termékéig kalauzolt el bennünket. Az emeleten folytatva az igen érdekes ismeretszerzést a kovácsolás művészetébe nyertünk bepillantást, majd betekintésünk lett a járműgyártás, a vas hengerlés rejtelmei tárultak elénk, a kiállított eredeti tárgyak és makettek sokaságának segítségével.

Külön teremben van bemutatva az érdekes technológia történettel bíró dróthúzás, a korabeli és a mostani modern technológiákkal.

Időközben elállt az eső és így mód nyílott egy kis sétára a Szinva patak partján mielőtt visszaautóztunk Bánkútra a kerékpárokért.

Kora délután vetettük az utolsó pillantást a sípálya lejtőire, majd a hazafelé vezető úton egy rövid kitérőt tettünk a Diósgyőri Várhoz. A Szinva patak völgyében, egy szikladombon emelkedő vár nagyszerű látványt nyújt.  Impozáns vár, fegyver és páncéltörténeti kiállítás, panoptikum és éremverő várt bennünket. A belépő 600 Ft, ezért meghatározott időnként idegenvezetés jár, bebarangolhatjuk a vár tornyait, látogatást tehetünk a panoptikumban ahol a középkor különböző élethelyzeteit ismerhetjük meg korhű ruhákban.

A középkorban az országutak csomópontjában emelték a várat. Ellenőrzése alatt állt a Lengyelország felé vezető borút. A tatárjárás idején elpusztul a vár de később újra felépítik, majd királyi adományként az erdélyi vajdához kerül. Nagy Lajos király nagyon kedvelte ezt a helyet és gótikus várkastéllyá alakíttatta és királyi székhellyé vált. 1381 -ben itt ratifikálták a velencei háborút lezáró turini békét. Lajos király halála után a királyné javadalma lett Diósgyőr. A mohácsi csatavesztés, majd Eger eleste után végvárrá vált. Hadi szempontból nem bírt nagy jelentőséggel. Későbbiekben a kincstár tulajdonába került és a gazdátlan évek alatt lepusztult. A most már helyreállított vár gyakorta kulturális rendezvényeknek, előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont.

A várlátogatás után már csak egy dolgunk maradt, épségben hazatérni. Útközben láttuk a délelőtti esőzések nyomait, ahogy a dombosabb részeken a lefolyó víz kihordta az útra sáros hordalékát. Búcsút intve a Bükknek elmondhattam, nagyon sok szép természeti értéket láttunk, gyarapítottuk ismereteinket, ipartörténetből, történelemből, és a természettudományokból, de még több maradt a következő kerékpártúránkra.

 

BÜKK FENNSÍK 1.NAP

Bánkút - Ómassa - Lillafüred - Nagymező - Bánkút

Táv

Össz. Táv

Jelzés

Bánkút - Erdei sorompó

1

1

sárga

Erdei sorompó - Vízmű

5

6

kék

Vízmű - Ómassa

3

9

kék

Ómassa - Garadna vá.

4

13

kék

Garadna vá. - Lillafüred

6

19

kék

Lillafüred - Lendeczky út

4

23

kék

Lendeczky út - Kurta bérci th.

5

28

kék

Kurta bérci th. - Nagymező síház

6

34

kék

Nagymező síház - Bánkút

4

38

kék-sárga

BÜKK FENNSÍK 2.NAP

Bánkút - Gerennavár - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Nagyvisnyó - Mályinka - Bánkút

Táv

Össz. Táv

Jelzés

Bánkút - Nagymező síház

4

4

sárga

Nagymező síház - Olasz kapú sorompó

6

10

sárga

Olasz kapú sorompó - Gerennavár

5

15

sárga

Gerennavár - Milleniumi kilátó

3

18

sárga

Milleniumi kilátó - Szalajka-völgy

5

23

sárga

Szalajka-völgy - Fátyól vízesés

3

26

zöld

Fátyól vízesés - Szilvásvárad centrum

4

30

zöld

Szilvásvárad centrum- Nagyvisnyó

6

36

közút

Nagyvisnyó - Dédestapolcsány

7

43

közút

Dédestapolcsány - Mályinka

2

45

sárga

Mályinka - Farkasnyak

10

55

sárga

Farkasnyak - Bánkút

3

58

sárga

Hely

Elérhetőségek

 Fehér Sas Panzió

 3517 Bánkút

Tel: Polgárné Andrea 30-460-7847 46-390-371

 Hegyi Camping

 3348 Szilvásvárad Egri u. 36/a

Tel/Fax: 36-355-207 http://hegyicamping.fw.hu

 Bánkúti Síklub

 Tel: 46-390-182 Fax: 46-390-135 http://www.bankut.hu

Diófaház Bt.

(Pap Gyöngyvér)

3348 Szilvásvárad Ady E. út 1.

Tel: 36-355-595 20-3348-959 Fax: 36-355-595

E-mail: info@diofahaz.hu http://www.diofahaz.hu

Szilvásváradi Erdei Vasút

3348 Szilvásvárad, Szalajka Fatelep

Tel: 36-355-197 36-564-004 30-289-7201

E-mail: szilvasvarad@egererdo.hu

http://www.kisvasut.hu/szilvasvarad

Lillafüred Anna barlang

Tel: 46-370-239 Nyitva: Április 15 - Október 15. 10-16 óra között

Kohászati Múzeum

3517 Miskolc - Felsőhámor Palota u. 22

Tel: 46-379-375 46-531-266

E-mail: kohmuz@axelero.hu http://www.omm.hu/miskolc

Őskohó, Massa Múzeum

Nyitva: Ápr. 20 - Okt. 20 9-16 ó.

3517 Miskolc - Újmassa Ómassai út.

Tel: 46-370-864 (Porkoláb László) E-mail: kohmuz@axelero.hu

Diósgyőri Vár

3534 Miskolc-Diósgyőr, Vár u. 24.

Tel: 46/533-355

E-mail: adymuvhaz@chello.hu http://www.diosgyorivar.com

 

vissza az elejére